Visegrád

Fellegvár: Visegrád talán legemblematikusabb építménye, melyre a köznyelv többnyire csak visegrádi várként utal, ezzel is kiemelve a Várhegy tetején magasodó, tiszteletet parancsoló épületegyüttes kulturális jelentőségét. Valójában a Várhegy tövében található Salamon-torony is része az egységnek, mint Alsóvár. Mai állapotában már kell hozzá némi képzelőerő, hogy a két különálló látványosságként megszokott és külön is emlegetett építményt összekössük. Ehhez nyújt egy kis segítséget a rekonstruált alaprajz.

Évről évre több tízezren látogatnak el a város legmagasabb pontján fekvő Fellegvárba, melynek teraszáról rendkívüli panoráma nyílik a Dunakanyarra, s mely több, elsősorban a középkorról szóló izgalmas kiállításnak is otthont ad.

Mégis, amiről a legtöbben ismerik és amiért igazán szeretik a Fellegvárat a Visegrádra látogatók, az a panoráma odafentről.

A hegytetőről a városra és a Dunakanyarra letekintve olyan látvány tárul eléd, melyet egész biztosan nem felejtesz el soha. Ha pedig jártál már itt, a Fellegvár teraszára kell csupán kisétálnod, hogy ismét magával ragadjon a felejthetetlen élmény. 

A Salamon-torony tavasztól-őszig Visegrád egyik legaktívabb látványossága, ahol egy-egy lovagi tornát, egy-egy dobos díszmenetet a hét szinte bármely napján láthatsz. Visegrád egyik szimbólumának legnagyobb rejtélye éppen közszájon forgó, megtévesztő elnevezése. Salamon király ugyanis semmiképpen sem raboskodhatott a Fellegvár lakótornyában (amit ma, engedve a hagyománynak, mi is Salamon-toronynak hívunk), hiszen Salamon a XI. században volt foglya Visegrádon László királynak, a kettős várrendszer elkészültéről azonban csak 1256-ban ad hírt az első, hivatalos oklevél IV. Béla uralkodásának korából. Akkor van "igazunk" tehát, ha a XIII. század közepén, a Fellegvárral egy időben, annak szerves elemeként épült várrészt visegrádi alsó várnak, vagy lakótoronynak nevezzük. 

A visegrádi alsó vár, melyet IV. Bélától Mátyás királyig valamennyi magyar uralkodó folyamatosan korszerűsített, alapvetően három feladatot látott el mindvégig: katonai célokat szolgáló erődítmény, ispáni lakóhely, valamint királyi szálláshely volt. Erődítésfalai mögött berendezkedve a Budát és Esztergomot, e két rendkívüli fontosságú várost összekötő országutat, valamint a dunai hajózási útvonalakat is precízen ellenőrizhették innen. 

Királyi Palota: A gótikus kerengő feletti jellegzetes reneszánsz loggián sétálva az embernek könnyen az az érzése támadhat, hogy mögötte kéz a kézben sétál Aragóniai Beatrix és Hunyadi Mátyás. Ennek ellenére biztosak lehetünk benne, hogy nagyon is XXI. századi léptek zaját halljuk, hiszen a Királyi Palota népszerű visegrádi látnivaló. Aki megcsodálta az itáliai mester, Giovanni Dalmata munkáját dicsérő Herkules-kutat, vagy párjával fotózkodott már a híres reneszánsz loggián, esetleg a palotakertben, a csorgókút mellett készült kedvenc esküvői fotója, biztosan ajánlani fogja barátainak a palotalátogatást.

Itt körbe vesz a magyar aranykor. A történelem iránt fogékonyabbak számára a palota bebarangolása már önmagában is számos élményt kínál, de az állandó kiállítások és vetítések mellett, igénybe véve a tárlatvezetést, akár egy tartalmas fél napot is könnyedén el lehet tölteni a közel 700 esztendős épületegyüttes falai között. 

Zsitvay-kilátó: Gyönyörű túraútvonalak fontos állomásáról van szó. Visegrád legmagasabban fekvő kilátójához indulva azonban nincs szükségünk túrabakancsra - a városból is megközelíthető, mégis ellátni odafentről tiszta időben a Mátrától a Zsámbéki-medencéig, ami nagyjából 100 km-es távolságot jelent. Pedig a Nagy-Villám csúcsán 1933-ban megépült Zsitvay-kilátó "csupán" 378 m magas...

A kilátót a Magyar Turista Szövetség fennállásának 20-dik évfordulójára emelték, stílusával pedig igyekeztek a visegrádi történelmi múlt emlékeinek adózni, innen az erődítmény-jellegű épületforma.
Odafent, a kilátószinten kör alakban elhelyezett ábrák segítik a tájékozódást a panorámának megfelelő elosztásban.

A Zsitvay Tiborról elnevezett épületet 2005-ben műemlékké nyilvánították.